Szia Drágám!
Nagy nap lesz a holnapi, mert betöltöd a fél éves kort :D Nem lesz ünneplés, vagy ilyesmi, de ez azért egy nagy dolog nekem :D Na, összefoglalom neked, hogy mi történt az ócsai kirándulás óta.
Nem tudom, meséltem e, hogy megkeresett Facebookon egy csaj, aki ott volt a kórházban, amikor megszülettél. Ő 3 nappal korábban szülte meg ott a kislányát, és másnapra rá, hogy megismerkedtünk, ők haza is mentek, de megtalált, és mivel itt lakik, kb 5 perc sétányira, a Nyírpalota utcában, megbeszéltük, hogy valamikor összefutunk. Hetek óta terveztük. Először közös sétát beszéltünk, de veled minden nap más időpontban indulok el, már ha egyáltalán le tudunk menni, így arra kértem, hogy jöjjön el hozzánk.
Végül sok tologatás után sikerült találni egy időpontot, és el is jöttek. Hát... Nem volt akkora élmény, mint amikor Bori volt itt Grétivel (akiket azóta is nagyon várunk, hogy jöjjenek, de sok minden történik velük, és nem nagyon jön össze, de talán jövőhéten meglátogatnak) Csilla baba nagyon kis vékony, te 8,5kg vagy most, ő csak kb 6, a babahaja nem hullott ki, és jól megnőtt, kis kócos. A bőre mindig pöttyös, mert ő is nagyon érzékeny arra, hogy mit eszik az anyukája, de neki nem a hasa fáj, hanem a bőre pattog ki. Szerintem ez a jobbik eset, de anyukája persze meg volt sértődve, hogy ez is ugyanolyan rossz... Hát nem tudom az nem fáj, ez meg igen, de mindegy... Ahogy letették őt, már görbült le a szája és folyt a könny a szeméből. Kiderült, hogy indulás előtt üvöltött, mert álmos volt, és idefelé úton elaludt a babakocsiban, de mivel az út csak 10 perc, fel is lett keltve, így elég nyűgös. Neki állt sírni, te meg úgy megilletődtél, hogy most mi a baj?, próbáltál barátkozni, mentél volna már oda, ő meg sír, hogy te is elsírtad magad, ami extrém ritka.
Tudom, a babák mindig sírnak.... Mondja ezt az, aki nem ismer téged. Te nem sírsz. Meg is lepődtem. Aztán megnyugodott, volt pár perc, amikor béke volt, mindketten hason feküdtetek, nyúlkáltatok a játékokért, hol te nyálaztad össze az ő kezét, hol ő a tiédet, amolyan baba kézcsók szinten :) De nagyjából álltunk az ablakban, babákkal a kezünkben, és beszélgettünk. Elég fura volt most a csaj, a kórházban jobbfejnek tűnt. Mindegy, valahogy egyszerűen nem volt egy olyan kellemes, "de jó volt ez a kis tali" érzésem, miután elmentek.
Amikor kiléptek a lakásból, már vettelek is az ölembe, ettél és elaludtál. Közben Márk rám írt, hogy itthon vagyunk e. Hívott is, csak nem vettem észre. Írtam, hogy igen, erre közölte, hogy ok, mindjárt jönnek, mert itt vannak az Asiaban. Mondtam, hogy szuper, de csak 4 körül érkezzenek, mert most aludtál el, és számítottam egy másfél óra alvásra. Hát nem volt, csak fél óra, és mikor felkeltél, úgy döntöttem, hogy lemegyek veled pelenkáért, meg apudnak instant kakaóért, amíg Márkék ideérnek, de azért írtam nekik, hogy jöhetnek, ébren vagy.
Megjártuk pár perc alatt a piacot, és mentünk a bababoltba, ők is ott voltak, megint kaptál tőlük cuki rucikat. Most jött végre a párja is, ő vele akkor taliztam először és utoljára, mikor te még bőven a pocimban voltál. Akkor az ő általuk kapott kis babacuccok inspiráltak arra, hogy közzétegyem, úton vagy, mert amúgy majdnem végig "titkoltam" a terhességet. Mindenki tudta, aki közel áll, de nem írtam ki Facebookra, így volt osztálytársak, stb nem tudták. De mikor tőlük kaptuk azokat a cuki kis cuccokat, pl a cicás bodyt, muszáj volt megosztanom a világgal, hogy haha, nekem is babám lesz :d Mert egyébként abban az időben annyi ismerősöm volt terhes, vagy született gyereke nem rég, hogy azt hittem, ha kiírnám, kb úgy tűnne, hogy nekem csak azért kellettél, mert mindenkinek van... Ami hülyeség. Na mindegy...
Szóval ők is ott voltak, vettem volna pelust, de nem volt, így csak popsitörlőt vettem, aztán jöttünk kifelé. Adri még ott megmutatta gyorsan az egyik fehér kis masnis csipkés bodyt, mert annyira tetszett neki, hogy nem bírta ki itthonig :D Annyira jó idő volt, hogy reméltem, hogy sétálhatunk még egy kicsit, de kb 10méteren belül elkezdtél nyűglődni... Kivettelek, odaadtalak Márknak, mert őt szereted, vele mindig tök jól elvagy, de nála is sírtál, így az én kezemben kötöttél ki, és ők tolták az üres kocsit a házba, aztán haza a lakásba. Itthon is nyűgöske voltál. Nem aludtál eleget, az volt a baj. Szopiztál kicsit, addig Adriék a szobádban gyönyörködtek. Márk volt már itt sokszor, de a párja még nem látta élőben, sokat ámuldozott, hogy de szép minden, kérdezgette, hogy ez mi? Hőmérő, az mi? párologtató :D Kíváncsi, mert majd ők is szeretnének babát, és a közvetlen közelében elvileg csak én vagyok az, aki már túl esett pár dolgon, és tőlem tud kérdezni. Én meg imádom, ha hasonló helyzetben vagyok, szóval a legjobb embert találta meg erre, nyugodtan kérdezhet reggeltől estig :D
Mondtam neki, hogy írok neked naplót, ami az interneten blogként fent van, és megkérdezte, olvashatja e, mondtam, hogy persze. Bori is beleolvasott, és nagyon tetszett neki, szerinte nagyon fogod élvezni, mikor olvasod.
Kicsit a kezébe adtalak, de szinte biztos volt benne, hogy sírni fogsz, én meg abban, hogy nem fogsz, sajnos, végül neki volt igaza. Nem aludtál eleget, így nyűgös voltál, de azért kaptak már mosolyt is, és igazi sírás azért szerencsére nem volt, csak pityergés. 6 előtt mentek el, utána megfürdettek, és ki is dőltél. 7 körül tettelek le. Apud akkor érkezett meg, mikor épp kezet mostam, és nem jelzett a kapucsengő, nem tudta, hogy tudom, hogy jön, így jól meg tudtam ijeszteni, mikor jött volna befelé az ajtón, és mikor szabad lett a pálya, hopp, kinyitottam az ajtót.
Apudnak azóta volt egy 2. koncertje is egy szombati napon. Szerencsére a gitáros hapsi felesége hazahozta őt kocsival, így kb 8 után kicsivel hazaért, nem éjfélkor, mint múltkor. Bár most nem is maradt ott semennyit, hanem rögtön hazajött.
Én éppen egy szuper marios tányérpárost festettem, Veterán rendelték tőlem. Egy hatéves kisfiúnak készült, aki nagyon örült neki, az anyukájával jó pár emailt váltottunk, nagyon kedves, közlékeny nő volt. Kaptam képet is, amikor a kisfiú megkapta, és örömében a szája elé kapta a kezét. Főleg, mikor kiderült, hogy ilyen tányérjai csak neki vannak, és direkt neki készítette egy kedves anyuka Pesten :) Ez voltam én... :)
Járt itt apud egy régi kolléganője, Roni is. Még asszem egy Media Marktban dolgoztak együtt, mikor apud még fősuli mellett Intel promoterként melózott. Elhozta a biciklijét, amit apud kicsit szervizelt. Kaptál tőle egy plüss Micimackót. Voltál a kezében is, és nem sírtál meg semmi, mint múltkor szegény Adrinál. Örstől tekert idáig, és nagyon hamar ide is ért, csak nem volt meg neki apud telszáma, és hiába írkált neki Facen, ő nem reagált. Így a végén nekem írt, hátha előbb megnézem, és így is lett, de már félórája lent várt a háznál, nem jutott eszébe, hogy megkeresse a kapucsengőt, és egy Szécsényit :D Itt volt egy-két órát talán. A végefelé elaludtál a karomban és letettelek a kiságyadba. Ez elég ritka esemény. Szólt a zene, mindhárman felváltva dumáltunk, te meg egyszercsak elalszol :D Hónapok óta csak az ölemben voltál hajlandó aludni, szopizás után. Sokszor a szád sem hajlandó elengedni a cicimet, ha megpróbálom elvenni, felkelsz.
Az a durva, hogy másnaptól 2 napig ölben nem voltál hajlandó aludni, csak így, hogy zenére elringatlak, és ágyban. Most pedig variálsz, hol így, hol úgy.
Aznap dél körül, mikor felébredtél, nagyon szépen sütött a Nap, ezért lementünk sétálni, de kenguruval, mert abban nyugton maradsz. Kimentünk a Nyírpalota utca végébe, a Pólus és az Asia közötti általában üres placcon hetek óta van valami búcsú szerűség, és gondoltuk, megnézzük, mi van ott. Volt dodzsem, dobálós, körhinta, horgászós, de olyan kihalt volt, hogy szörnyű. Gondolom, mindenki ebédelt, vagy nem tudom, inkább nem fizettünk be semmire, mert égő lett volna, hogy mindenki azt a két embert nézi, aki csinál valamit, így tovább sétáltunk. Van egy patak a Pólus mögött. Apud már mondogatja egy ideje, de sosem mentünk még együtt oda. Épp itt volt az ideje. Te a búcsútól kb 10 méterre fogtad magad és elaludtál, és aludtál az egész patakmenti sétánk alatt.
Szép, nyugodt, hely. A túloldalára nem lehet átjutni, csak ha keresel egy keskeny részt, és átlépsz felette, de ami volt híd, azt megszüntették. A túl oldalon futott egy két ember. Sétáltunk mellette egy darabig, élveztük a jó időt, árnyékból árnyékba mentünk, mert nem szeretjük a közvetlen napfényt. Nekem olyan fehér, szeplős bőröm van, hogy a legenyhébb napsütéskor is 5 perc alatt leégek, és első ránézésre te is ezt örökölted tőlem... Nem baj, mert a tetoválásaim színei nagyon jól érvényesülnek, imádnak a bőrömre rajzolni :D
Volt egy plüss maci a vízben, arccal lefelé fenn akadt valami buckán, sajnáltam szegényt, biztos elhagyta egy gyerkőc. Morbid, de egy vizihulla jutott róla eszembe, és mikor ezt elmondtam apudnak, kiderült, hogy neki is ez volt az első gondolata róla, mikor meglátta...
Hazajöttünk, éhesek voltunk, rendeltünk 1m-es pizzát, és még másnap is azt ettük.
Amíg vártuk a futárt, apud kinyúlt az ágyon háton fekve, és becsukta a szemét, te hason fekve játszottál, én meg jól lefotóztam, mikor rájöttem, hogy kajak bealudt :D De aludt kb 3 percet, szólt a kapucsengő, hogy itt a kaja. :)
Pár nap múlva írt Adri, hogy elolvasta blogot, nagyon tetszik neki, és hogy anno, mikor apud kitalálta, hogy elkezd zenélni, én meg kiakadtam, hogy miért pont most, valószínűleg ő is ugyanígy reagálta volna le a dolgot. Azért megnyugtató, hogy nem csak egy házsártos hülye picsa vagyok, hanem más is úgy gondolja, hogy igazam van.
Egy ideje eszegetted az almapürét, de nem nagyon jött be, mindegy volt, hogy édes vagy savanyú. Egyik nap igyekeztem beléd diktálni még pár falatot, amikor puff, kihánytad az egészet, az előtte szopizott tejjel együtt :( Olyan lelkiismeret furdalásom volt, hogy hihetetlen, sírdogáltam, akárhányszor eszembe jutott, hogy erőszakoskodtam, és az lett a vége, hogy sugárban mindent kihányj, majd a saját hányásodban ülve nézz rám, hogy tessék, ez kellett? Nem sírtál, hagytad, hogy levetkőztesselek, csap alatt megmossalak, száraz ruhát adjak rád, majd játszottál, míg leszedtem a székedről a textilt, és elindítottam a gépben. Úgy döntöttem, egy darabig nincs alma. Voltunk védőnőnél, és ő is azt mondta, hogy hagyjuk, pihenj egy két hetet, majd meggyel vagy sütőtökkel próbálkozzak. Ráadásul úgy bedugultak tőle a kis beleid, hogy 2 napig kb nem volt rotyi, és utána is csak úgy, hogy megpiszkáltam a popsid lukát, mint anno 6-10 hetes korodban, mikor nagyon fájt a hasad sokszor, de a rotyi nagyon nem jött csak így. Most is használt, kiomlott belőled a sűrű rész, aztán rengeteg híg, majd még több és még több, a végén abból is öltözködés lett, meg pelenkázó lemosás. De muszáj volt, utána megkönnyebbültél. Védőnőhöz ezután mentünk pont, és már álmos is voltál, de nyűglődés nélkül bírtad, cserébe hazafelé elaludtál a kenguruban, és utána még itthon 2,5 órát aludtál egyhuzamban. Szegénykém :(
Rengeteg fejlődtél. Halál lazán forogsz hasra, majd vissza. És úgy kúszol, hogy hihetetlen. Először letetted a homlokod, és úgy toltad magad előre, sokszor a popsid égnek állt közben, most már feltámaszkodsz, ellököd magad, a karod becsúszik közben a mellkasod alá, aztán kiveszed onnan, és megismétled, és jó párszor már full felállsz négykézláb és pár másodpercig billegsz előre-hátra, majd visszacsúszol hason fekvő állapotba. A házi csörgődet végigkergeted az ágyon, mert amikor megfognád, az arrébb gurul, te meg mész utána. De a telefonom után és az egeremért is szívesen átküzdöd magad pár méteren.
Vannak nagyon cuki dolgaid. Pl egyszer kúszol, kúszol, megállsz négykézláb, majd lendületből a hátadra dobod magad, de úgy, hogy pont mellém érkezel, aki az oldalamon fekve néztem, hogy mit csinálsz. Úgy csusszantál oda, mint egy kis kifli :D Ha nem figyellek egy ideig, egyszer csak ott van a kis kezed a lábamon, és nézel rám felfelé, hogy "Nézd, anya, ideértem, megvagy " Egyik nap odavissza kúsztál hozzám és apudhoz. Úgy csapsz az ágyra tett, tenyérrel felfelé néző kezembe, mint a váltófutó a társáéba, hogy na, hajrá, te jössz. Mindig jól megölelgetlek ilyenkor. Sőt, már előszeretettel az ágyról is folyton lefordulsz valahogy, még jó, hogy van ez a 10 cm magas matrac, nem esel nagyot. Mindig más más oldalon és más más pozicióban talállak a matrac mellett a földön, vagy még félig rajta. :) Nagyon vicces :D
A kukucskálós játékot még mindig nagyon szereted. Hol Anikó játssza az én hátam mögött, hol én apud háta, vagy éppen egy párna, a játék dobozod, vagy a laptopom mögött, de lényeg, hogy mikor fennhangon kérdezzük, hogy hol az anya/Anikó? akkor felhúzott szemöldökkel forgatod a fejed a hang irányába, és széles mosollyal vagy félkacajjal fogadod, mikor itt ott előbukkanunk rejtekhelyünkről. Vannak más poénok is, pl egyik nap hajmosás után még vizes tincseimmel szórakoztattalak. Ki volt engedve, hogy megszáradjon, mert már van hajszárítónk, de csak akkor használom ha muszáj, jobb, ha magától meg tud száradni. Apud kezében voltál én meg fel-alá sétálgattam és előre hátra toltam a fejem nyakból, mint az egyiptomiak a rajzokon, még a kezem is úgy mozgattam, te pedig jóízűen kacagtál a mutatványon. Amit persze addig ismételtem, míg meg nem untad :D
Május elsején volt nagy majális a kerületben, de úgy fújt a szél, hogy nem tudtunk kimenni :( Ráadásul este valami miatt nagyon fájt a hasad, kapaszkodtál a pelenkázóba, és vöröslő fejjel erőlködtél, könny csillogott a szemedben, és én baromira sajnáltalak. Apud kinevetett, mert cuki fejed volt közben, de én ezért úgy haragudtam rá, téged meg még jobban sajnáltalak.
Másnap pedig csak a teliholdra lehetett fogni, hogy kétszer is felkeltél este elaltatás után, és végül fél 11kor aludtál el. Először apud kezében zenére dőltél ki, de mire lezuhiztam 15 perc múlva ébren voltál. Aztán szopiztál, elaludtál, 3/4 óráig meg se moccantam, bevittelek, letettelek, elkezdtem vacsihoz készülődni, megint felkeltél, ekkor volt már 9. Kivittelek vacsihoz, halálos nyugalomban, fáradtan ültél a székedben, piszkálva az egyik lógó játékot. Aztán szopiztál, de nem aludtál. Átöltöztettünk, hátha fázol, már kezdtem ideges lenni, mert fáradt voltam. Apud nyugtatgatott. Kicseréltük a lepedődet, hátha túl nyálas vagy vmi... Ő közben elvesztette a fonalat, hogy mi mikor volt, és úgy emlékezett, hogy a lepedőt akkor cseréltem ki, mielőtt utoljára elaludtál, és azért keltél fel, mert puklis volt. De én nem értettem, mit habog, mert azóta még nem voltál az ágyban, miért kelne fel egy olyan dolog miatt, ami még meg sem történt? Aztán leesett neki, és jót röhögtünk rajta, és kicsit el is túloztuk végül a dolgot, miközben veled játszottunk, este 10kor, aki még mindig nem aludtál, hogy Flóra, jól gondold meg, elalszol el, mert lehet, hogy holnapután nem a jó oldalon lesz a szundikendőd :D Fú, én már baromi fáradt és nyűgös voltam, már mindenen röhögtem. Előtte már kezdtem aggresszív lenni, ez mégiscsak jobb, a röhögéssel senkinek nem ártok. Végül megint apudnak passzoltalak le, mert egyértelműen nem szopiztál. Bevitt a nappaliba, szólt a zenéje, én idebent minden fényt kiiktattam, majd kb 10 perc múlva jött, és le is rakott. Szerencsére legközelebb már csak hajnalban ébredtél fel.
Azóta nem volt ilyen. Minden nap 8 előtt elalszol, 1-2szer kelsz hajnalban, 10-15 perc szopi után puff, ledobod magad a ciciről, visszateszlek, és minden izgés mozgás nélkül alszol tovább. Egyébként hajnalban sem sírva kelsz sose, sőt van, hogy arra kelek, hogy valamelyik plüssödnek magyarázol a saját kis nyelveden, de totál vidáman. Meglátsz, mosolyogsz, pedig sötét van, csak az utcalámpák fénye világít, de tudod, hogy én vagyok. És még ilyenkor is, mikor 10 perce még full ébren játszottál, ugyanúgy visszaalszol. Imádlak :D A fogad is nő ezerrel, de nem vagy tőle nyűgösebb, este se kelsz többször.
3-án anyák napja volt. Apudnak most is nagyon cuki ötlete támadt. Vett egy kis fülbevalót, amihez kapott egy icipici pattintós záras zacsit, amibe hajtogatott egy papirkát, amire írt egy üzit a nevedben, a kezedbe nyomta, és te adtad nekem oda. Már pénteken odaadta vasárnap helyett, mert félt, hogy elfelejti. Az állt a papirkán, hogy "Szeretlek, Anya, boldog első anyák napját". Mondanom sem kell, hogy elsírtam magam örömömben, mintha tényleg tőled kaptam volna :)
Mostanában szopi után az ölemben ültetlek, már vannak akkorka lábaid, hogy minden erőlködés nélkül meg tudsz ülni terpeszben, ha a lábaid a derekam mellett futnak két oldalra. Mindig nagy koncentrálva tanulmányozod a pólóm, a hajam. Össze szoktam érinteni az orrunkat, pár mm-ről nézünk egymás szemébe, és valami irtó cuki fejed van olyan közelről. Egyik nap egy az egyben közölted velem, miközben összeérő orral néztél a szemembe, hogy "Heeeelóóóó" ÁÁÁÁÁ! Azt mondtad, heló :D Megeszlek :D Mint te a chpisről a fűszert, csak úgy tátogsz, ha meglátod a kezemben a zacskót :D
Huh, na imádlak, Bütyök, de elfogyott a mesélni való. Csütörtök van, 21:42. Ma először fürödtél úgy, hogy apud is veled volt a kádban, de szigorúan boxer alsóban, nehogy bárki azt higgye, hogy pedofil...-.- Így jobban élvezted, elpancsoltatok :D Levideóztam az egészet.
Ő most nagyon dáthás lett valamiért. Mondtam neki, hogy nekem régen mindig kidugult az orrom, ha sportoltam, lezavartam biciklizni, nagyon meleg van amúgy is, és elküldtem egy ügyeletes gyógyszertárba orrcseppet venni. Azóta kiderült, hogy mégsem ügyeletes, mert 8kor zárt, így lassan hazaér.
Jó éjt, Manó :)
Ui: Járt nálunk a fodrász Adri is, 4 órát ébren voltál, mert nem hagytam, hogy cicin aludj, mikor állt a festék a fejemen, de nem sírtál. Kaptam egy rózsaszín tincset, és sötét lila lett a többi, és Anikónak kicsit világosabb vörösre festette, fésűs melírral. Neki is én fizettem, mert régóta szerette volna, de nagyon nincs rá pénze. Le akarja dolgozni, de csak akkor hagyom, ha nagyon erősködik, mert részemről amolyan anyák napi ajándék volt ez.