Szia Pöttöm!
Telnek, múlnak a hetek. Az elmúlt egy hónapban kb. minden éjjel egy részét velünk töltöd. Este elalszol szopi közben az ölemben, aztán leteszlek az ágyadba, ahol nagyjából éjfélig alszol, majd behozlak hozzánk. Már meg sem kísérlem, hogy visszategyelek, minek? Olyankor már senkit nem zavarsz. Állítólag a lelki világodnak nagyon jót tesz, ha velünk alhatsz, és nekem ez a legfontosabb.
Képzeld, voltunk strandolni! :D
Kiderült, hogy a Paskál Strand, ami itt van közel, a Rákos-patak mellett, mégsem olyan szar. Mert én ezt már nyár elején kinéztem magunknak, de apud ledumált, mondván, hogy tele van cigánnyal, lopnak ezerrel, nem jó. A többi meg vagy messze van, vagy marha drága vagy mindkettő :/ De most kiderült, hogy ezt felújították, megemelték a belépő árát, és így már fasza.
Egyik hétvégén elterveztük, hogy megyünk, de annyira változékony időjárás volt, hogy nem tudtuk, összejön-e. Délután felkeltél, ettünk, közben néztünk ki az ablakon, sütött a Nap, és hirtelen úgy döntöttünk, hogy na, futás. A nagyja cucc már be volt pakolva, egy két dolgot bedobtunk még, és elindultunk.
A buszon elkezdtél sirdogalni, rég voltál olyanon, kivettünk a kenguruból, jöttél az ölembe, és egészen a strandig nálam voltál, ráadásul a csípőhordozó nélkül :/
Na, de mindegy, odaértünk, kipakoltunk, te ezerrel segítettél. Vagy éppen ültél a pokrócon, és tépkedted a füvet, mert ugye ilyet még nem érintettél ez előtt :)
Elmentünk a gyerekmedencéhez. Vettünk neked beülős, kormányos úszógumit, abban csücsülve randalíroztál fel-alá a meleg vízben. Szülők csak állva mehetnek bele, görnyedve húztunk téged ide-oda. Nagyon élvezted. Vigyorogtál, pancsoltál, és ahol leért a lábad, egyedül közlekedtél :)
Utána, miután megszoktad a környezetet, bevittünk a nagy medencébe. Ez hidegebb volt, a 30°C-os gyerekvízhez képest csak 26°C-os. De nem fáztál, és nem zavart, hogy nem ér le a lábad. Vigyorogva rudlóztál, nézted az embereket, rágcsáltad a kormányt.
Kv fél óra múlva lett három óraja, hogy ébren vagy. Ilyenkor aludni szoktál. Kimentünk, magunkra terítettem egy strandkendőt, szopiztál kicsit. Háttal ültünk mindenkinek, egy nagy fenyőfa tövében, hogy ne botránkoztassuk meg a népet. Azt hittem, elalszol, de nem. Felültél, másztál volna be a fa alá.
Vissza mentünk a vízbe, mindkettőbe. Baromi álmos fejed volt, de felélénkültél, bírtad. Összebarátkoztál egy 3 éves forma kislánnyal. Hagytad, hogy tapizd az arcát, a furdőruháját, mosolygott, magyarázott, hogy melyik hercegnő kicsoda a szerkóján.
2,5 órát voltunk. De addigra te már 5 órája voltál ébren, ami durva rekord, hazafele pillanatokon belül kidőltél. Már nem zavart a kenguru, vagy a busz. Azt hittük, alszol reggelig, legalábbis esti fürcsi után pillanatok alatt elalszol majd, és nem kelsz sokszor. Tévedtünk. Természetesen. Este 10ig kb, mint akit felhúztak, mászkáltál fel-alá a szobák közt. Mi már állva el tudtunk volna aludni, te meg itt pörögsz...
:)
Azóta volt egy hosszú hétvége. 4 nap, augusztus 20-a miatt. Teveztünk strandot, nagy sétákat, Marika néni meglátogtását... És mi lett belőle? Semmi. Marika néni beteg volt, esett az eső, fújt a szél, mamáék se jöttek. Semmi. Takarítottunk, sütöttünk, főztünk, apud akváriumot takarított.
Ma már hétfő, ment dolgozni, és persze jó idő volt...
Amúgy kitaláltam, hogy rajzfilm készítő szeretnék lenni, drukkolj, hogy összejöjjön, mert az egy dolog, hogy jól rajzolok, kitartó vagyok, és gyorsan tanulok... A suli 736000 Ft :O Ha a pénzt megoldjuk valahogy, a többit fél lábon is kibírom.
Jó éjt Kincsem!!